Agyunk gonosz tréfái – különös szindrómák

Agyunk működése még ma is számos titkot rejt, és rengeteg meglepetést tartogat. Leginkább akkor szembesülünk ezzel, amikor megsérül vagy más okból kezd rendellenesen működni és különös tüneteket produkál. Bemutatunk négy igazán ritka és különös tünetegyüttest.  

 

Segítség, meghaltam! - Cotard-szindróma

Ez a tünetegyüttes az egyik legritkább és legkülönösebb kórkép a világon: a Cotard-szindrómások ugyanis meg vannak győződve arról, hogy ők már nem élnek. Ennek köszönhetően élőhalott szindrómának is nevezik az állapotot. Ezt a szokatlan téveszmét az táplálja, hogy a betegek meg vannak győződve róla, hogy elvesztették egy vagy több létfontosságú szervüket, esetleg a lelküket. Egyes esetekben hallucinációk is megjelennek, és a betegek érezni vélik saját bomló testük bűzét vagy a bőrükön tanyázó férgek mozgását. Nem nehéz belátni, hogy ez a különös, élőhalott állapot igencsak megviseli a betegeket, sokan öngyilkosságba menekülnek, másoknál viszont a halhatatlanság, sebezhetetlenség érzete alakul ki. Sokszor zombinak hiszik magukat, nem alszanak és nem esznek, mert úgy vélik, hogy erre már nincs szükségük. A tünetek megjelenhetnek hirtelen is, de a legtöbb esetben hosszan tartó, súlyos depresszió előzi meg.  Rendszerint ebből alakul ki fokozatosan egy nihilikus állapot, melynek során a beteg úgy érzi, hogy a teste teljesen lelassul, majd meghal. Az okok egyelőre kevésbé ismertek. A Daily Telegraph a napokban számolt be egy Cotard-szindrómás férfiról, akinek az agyát egy neurológus vizsgálta. „Tizenöt éve elemzek agyműködésről készült felvételeket, de ennyire csekély aktivitást senkinél sem láttam, aki a saját lábán közlekedik és képes beszélni másokkal. Graham abnormális agyi funkciói a vegetatív állapotban lévők vagy az alvók agyműködésére hasonlítanak” - összegezte a tapasztalatait a tudós. A bizarr tünetegyüttest gyógyszeres kezeléssel lehet megszüntetni, antidepresszánst és antipszichotikumot adnak a betegeknek.


Hát ti meg kik vagytok? - prozopagnózia

Ezt a különös érzékelési zavart egy német neurológus, Joachim Bodamer írta le először 1947-ben egy ritka eset kapcsán: egy fiatal férfi agyába lövedék fúródott. Túlélte ugyan a balesetet, de később képtelen volt felismerni ismerősei arcát. Más agysérülteknél is megfigyelték ezt a különös rendellenességet, így a görög prosopon (arc) és agnosia (nem tudás) szavakból elnevezték prozopagnóziának, de magyarul arcvakságként is emlegetik. Ezek a betegek tökéletesen látnak, mégsem ismerik fel rokonaik, barátaik és a közismert emberek arcát, sőt a sajátjukat sem. Ha tükörbe néznek, nem ismerik fel, hogy saját magukat látják, és ismerőseiket is egyéb jellegzetességeik alapján azonosítják. Tárgyakat viszont meg tudnak különböztetni egymástól, és egyéb intellektuális képességeik is sértetlenek maradnak. A különös tünetek arra engednek következtetni, hogy az agyunkban van egy külön rendszer, aminek az arcfelismerés a feladata, és ha ez megsérül, károsodik az arcfelismerés képessége. Rendszerint agysérülés következményeként alakul ki az arcvakság, nemrégiben azonban felfedezték a veleszületett prozopagnóziát is, amikor a beteg úgy születik, hogy nem megfelelően működik az arcfelismerő rendszer az agyában.

Eltűnt a fél világ! – neglekt-szindróma

A neglekt-szindrómában szenvedő betegek számára eltűnt a világ fele, ugyanis a térnek csak az egyik felét érzékelik, a másik mintha nem is létezne. Tökéletes a látásuk, az ingerek agy feldolgozása azonban sérült, így hiába látják a tér mindkét felét, az egyikről egyszerűen nem vesznek tudomást. Ennek köszönhetően meglehetősen furcsán viselkednek. Előfordul, hogy csak az arcuk egyik oldalát borotválják meg vagy sminkelik ki, a testüknek csak az egyik oldalát mossák meg tisztálkodáskor vagy a tányérnak csak az egyik oldaláról fogyasztják el az ételt. Nem ritka, hogy saját végtagjaikat is idegennek érzik a negligált oldalon. Rajzolás alkalmával lehet leginkább tetten érni a tüneteket, hiszen ezek a betegek a tárgyaknak csak az egyik oldalát rajzolják le. Ha például egy faliórát kell lerajzolniuk, csak az egyik fele fog szerepelni a rajzon, mondjuk, déltől hatig, de az is megeshet, hogy a megrajzolt félkörbe zsúfolják az összes számot.
A különös szindróma agysérülés eredménye, leggyakrabban a parietális lebeny károsodása áll a háttérben, de más agyterületeken is lehet a sérülés. Mindig a sérüléssel ellentétes oldal esik ki, mert ezek tudatos feldolgozása nem történik meg.

Segítség, idegenek közt élek – Capgras-szindróma

A különös téveszmét egy Joseph Capgras nevű francia pszichiáter írta le először 1923-ban. Az egyik nőbetege ugyanis arról panaszkodott, hogy a férje és néhány ismerőse helyét idegenek vették át. A valóságban azonban szó sem volt ilyesmiről. Ismert egy idős nő esete is, aki a férjéről kezdte azt gondolni, hogy egy idegen ember helyettesíti, ezért nem volt hajlandó többé együtt aludni vele, sőt magára zárta a hálószoba ajtaját. Mindezekből nem nehéz kitalálni, hogy a Capgras-szindrómában szenvedők úgy vélik, hogy családtagjaikat és ismerőseiket idegenek helyettesítik, akik lehetnek más emberek vagy robotok. Rendszerint skizofrén betegek körében fordul elő ez a téveszme, de más betegségekhez is társulhat, illetve okozhatja agysérülés is. A kiváltó okokat egyelőre kutatják, így nincs pontos magyarázat, de az biztosnak tűnik, hogy a betegek felismerik a hozzátartozóik arcát, ám az ehhez kapcsolódó érzelmi reakciók és emlékek valamilyen okból nem aktiválódnak, ezért idegen hasonmásoknak érzik őket.

 

Ezt is nézd meg!

Kollektív elbutulás vagy az evolúció új szakasza?

Miből lesz a vámpír?

Akik a tökéletes fájdalomtól élveznek el (18+)

 

Hozzászólás írásához előbb jelentkezz be vagy regisztrálj.

X
Ezt olvastad már?